Sárkányok képekben az ókortól napjainkig! Tudd meg, honnan vehette az ihletet A sárkányfiú-könyvek neves rajzolója! Lássuk, milyennek képzelték őseink ezeket a lenyűgöző bestiákat!
Könyvújdonságunk, A sárkányfiú-trilógia megjelenése remek alkalmat adott nekünk arra, hogy összeállítsunk egy minden bizonnyal sokak számára izgalmas képválogatást. A sárkányfiú-könyvek illusztrátora, Jérémie Fleury nagy sárkányrajzoló hírében áll, a neves DeviantArt című fantasy művészettel foglalkozó internetes oldalon is komoly elismerést vívott már ki magának a fantasy-rajongók körében (Trefle Rouge néven találjátok meg ott). Korszakunkban a számítógépes képalkotásnak köszönhetően pedig lépten-nyomon sárkányokba botlunk a filmekben, rajzfilmekben és sorozatokban is (A hobbit-trilógia, Harry Potter és a Tűz Serlege, Így neveld a sárkányodat, Eragon, Mulan, Trónok harca stb.). De lássuk, hogy képzelték őseink ezeket a lenyűgöző bestiákat!
A mezopotámiai őskultúra (időszámításunk előtt mintegy ötezer évvel) sárkánya Tiamat, akit Marduk győzött le és száműzött a tengerbe, megteremtve ezzel a világot.
Az ókori görögök és rómaiak számtalan történetben szerepeltettek már óriásra nőtt gyíkszörnyeket – gondoljunk csak Herkulesre, az aranygapjú regéjére, vagy Apolló harcára a Python nevű példánnyal.
A British Library kódexgyűjteményéből származó lap (forrása a bestiary.ca – egy internetes oldal, mely a bestiáriumok archiválására hivatott) hosszú testű, kígyószerű, tűzokádó, szárnyas állatot mutat. Az I. századi természettudós, Idősebb Plinius Indiát és Etiópiát jelölte meg a sárkányok tartózkodási helyéül. Feljegyezte azt is, hogy a sárkányok az elefántok legnagyobb ellenségei. Az eget fénybe borító sárkány egyébként a középkori kódexekben Lucifernek, a Fény Angyalának, az Ördögnek az allegóriája volt.
(Ha érdekel a középkori kódexfestészet, a miniatúrák világa, szeretettel ajánljuk figyelmedbe a bestiary.ca oldalt – angolul tudóknak – és a Discarding Images című csoportosulást, akiket megtalálhattok tumblr-ön és Facebookon is!)
A kora- és késő-középkori, majd reneszánsz kori művészetben a Szent György legendáját ábrázoló táblaképek és falfestmények tartották a művészeket edzésben, ami a sárkányrajzolást illeti. A Szent György és a sárkány témájú képek bizánci ábrázolási előzményekhez igazodtak évszázadokon keresztül, ami a kompozíciót illeti. A sárkány alakja ezeken a képeken általában jóval kisebb, mint azt elvárhatnánk egy sárkánytól: ez azért van, mert morális tanulságot is próbáltak megfogalmazni az alkotók, amikor a szent (általában római ruházatú) alakját nagyobbnak, tündöklőbbnek láttatták. Azt a szellemi tartalmat jelenítették meg hát, miszerint az az erény, a fény és a lélek mindig győz a sötétség, a gonoszság, a démonok felett.
|
|
|
|
Ismeretlen művész, a British Museum gyűjteményéből
|
Bernat Martorell
|
Raffaello
|
|
|
|
|
Paolo Uccello
|
Vittore Carpaccio
|
Leonhard Beck
|
A grandiózusságra törekvő barokk művészek odáig voltak a témában rejlő mozgalmasságért:
A romantikus és szimbolista képzőművészek középkorért epedő lelkét is felforgatta a téma, a 19. században pedig az archeológia, a történelem tudománnyá avatásával, a preraffaelita képzőművészek mítoszújrateremtő gesztusainak is hála, nem beszélve arról, hogy klasszikus és folklorisztikus mesegyűjteményeket fordítottak újra, vagy adtak ki gyűjteményesen előszeretettel – a sárkányok pöffeszkedhettek a hirtelen támadt hírnévben. A 19. század végére azonban a sárkányok megmaradtak dekoratív, gyakran ornamentikus elemnek – ahogy az akadémiai stílus, majd a modern irányzatok kerültek előtérbe. A látomásos művészettől azonban sosem volt és sosem lesz idegen a sárkány metaforája, példaképp álljon itt Blake egy híres vászna:
A hetvenes években kezdte el az emberiség kollektíve újra vágyni a sárkány mitológiai, sprirituális lényét. Ami előtte zajlott a 20. században, akármilyen sokrétű is volt, alapvetően ott volt a pszichológia tudománya, az ego, a tudat új fogalmai, és egy radikálisan újítani akaró művészetfelfogás. Ekkor azonban a posztmodern művészek rábukkantak J.R.R. Tolkien és Joseph Campbell írásaira. 1974-ben a fantasy világára és szörnyekre éhes közönség kézbe vehette a Dungeons and Dragons, az első asztali szerepjáték első példányát.
Azóta, mint nap mint nap tapasztalhatjuk mi is, a sárkányok a középkor óta nem látott népszerűségnek örvendhetnek. Rövid bevezetőnket a sárkányok képi ábrázolásának világába zárjuk egyfelől a magyar celebsárkánnyal, Süsüvel, másfelől egy igazi csatajelenettel a legendás Heroes of Might and Magic klasszikus, harmadik kiadásából!
És te szoktál sárkányt rajzolni? És ha igen, mifélét? :)