A városi élet eseményeiről szólván a híradásokban gyakran használnak olyan idegen eredetű szavakat, amelyeket ugyan már megszoktunk, de nem biztos, hogy mindenki pontosan érti is a jelentésüket. Ismerjünk meg néhány ilyen kifejezést!
Havária
Talán te is hallottál ehhez hasonló mondatot a hírekben: „A közlekedésben előállt havária-helyzet miatt ma sokan nem jutottak el időben a munkahelyükre”. Ebből már sejteni lehet, hogy valamilyen baleset, áramszünet vagy egyéb műszaki hiba okozta leállás akadályozhatta az emberek közlekedését. És valóban: a „havária” arra a váratlanul bekövetkező, rendkívüli helyzetre utal, amikor valamilyen ipari létesítményben, közlekedési rendszerben vagy más nagy területen veszély, baleset, súlyosabb kár vagy üzemzavar keletkezik.
|
| 2015 júliusának elején néhány napig szokatlanul erős viharok okoztak haváriát Magyarország több településén is. Itt egy Szegeden készült fotót látunk egy olyan kisbuszról, amelynek szerencsére csak a teteje horpadt be a rázuhanó fától, de amelynek vezetője emiatt nyilván nem ért oda időben, ahová indult, és ettől akár jelentős kára is keletkezhetett. (Fotó: Oláh Tamás MTI) |
A szót először a tengerészetben használták arra, ha a hajóval valamilyen szerencsétlenség történt, például hajótörés, baleset vagy jelentősebb károsodás. Erre ugyancsak gyakran használták a „kalamitás” és a „krízis” szavakat is. Ezek közül az első a görög „kalamosz” szóból ered, és szó szerint azt jelenti, hogy „baj, kár, bosszantó eset”. A második, tehát a „krízis” szintén görög, és a válság, illetve fordulópont jelentésű „kriszisz”-re vezethető vissza.
Ám mivel a hajózás kezdetén ezek a vízi járművek elsősorban fontos termékeket szállítottak, az eközben bekövetkezett baleseteknél fontosabb volt ezek készletének károsodására tenni a hangsúlyt, és talán ezért tartották ehhez megfelelőbbnek a „havária” kifejezést. Annak eredeti szavában, a latin „avarus”-ban ugyanis a birtoklás, egybegyűjtés, sőt, a kapzsiság jelentése is ott volt. Amelyeket pedig egy kicsit tágabb képzettársítással össze lehetett kapcsolni a felhalmozott, összegyűjtött termékek képével, és vélhetően ezért kezdték el a károsodásukra inkább a havária szót használni.
Amelyet olykor az emberek „habáriának” hallanak, és meg is mosolyogják, hiszen így valóban úgy hangzik, mintha egy jópofa országról lenne szó, amelyben minden csupa „habár”. A „krízis” pedig eközben megmaradt az olyan helyzetekre, amelyeknél egyértelműbb, hogy átmeneti, jól behatárolható problémáról van szó, amelyről egyébként tudni lehet, hogy kezelik is az érintettek.
Biztos, hogy mizéria?
„A politikus szerint jó volna, ha már véget érne a tüntetések körüli mizéria!” – ez ismét egy híradóból idézett mondat, amelynek azonban semmi értelme. A politikus itt egyértelműen a tüntetések okozta feszültségekről – ha rosszindulatúan értelmezi, akkor a „hisztériáról” – akart beszélni, ugyanakkor ezek helyett mizériát mondott. Amely pedig azt jelenti, hogy „nyomorúság, közszükségleti cikk tartós hiánya, ellátási zavar”. Neki egyébként erre, ha máshonnan nem, onnan is illett volna rájönnie, hogy az általa alapfokon biztosan ismert angol nyelvben is a „missing” szó jelenti a hiányt. Vagyis, hogy itt egészen biztosan nem a mizéria az, amelyet érdemes használnia.
És az anomália?
Az anomália ugyancsak valamiféle rendellenességre, fonákságra, visszásságra utal, de ennél korántsem a konfliktusok kiéleződésén van a hangsúly, hanem inkább az önellentmondáson, a belső eltéréseken. Éppen ezért ezt a kifejezést a leggyakrabban a hírek végén, a meteorológiai jelentésekben halljuk, olyankor, amikor arról van szó, hogy valamelyik érték – például a páratartalomé vagy a hőmérsékleté – szokatlanul eltér az ilyenkor megszokott középértéktől. Amit ekkor a meteorológus az „időjárási anomália” kifejezéssel is megfogalmazhat.
|
| Az Időkép nevű portálon közzé tett térkép színei jól érzékeltetik, mennyire drasztikus eltérést jelent az éppen tapasztalható hőmérsékleti anomália. (Forrás: Időkép.hu) |
A szó egyébként görög eredetű, és azt jelenti, hogy „egyenetlenség”. Két összetevőjéből az első, tehát az „an-” tagadást fejez ki, amit egyébként ismerhetünk az „analfabéta” (= betűismeret nélküli), az anorganikus (=szervetlen), vagy az analgetikus (= fájdalom nélküli, pontosabban a fájdalom hiányát előidéző gyógyszer) szavainkból is.
Második tagja, az „-omália” jelentése „egyenletes”, és ez az „azonos” jelentésű „homosz”-ból ered. Amellyel pedig szintén gyakran találkozhatunk jó néhány ismert kifejezésben, csak ezekben inkább előtagként. Ilyen például a (bibliai) „homoúzion-homoiúsion” ellentétpár (jelentése: egylényegű-hasonló lényegű; lásd Madách-nál is Az ember tragédiájában), a „homológ” (azonos típusú, jellegű), a homonímia (= azonos írásképű, de eltérő jelentésű szavak), a homeopátia (= hasonló szenvedésre való) vagy a homoszexuális (= azonos neműhöz vonzódó) is.
Nem árt megjegyezni, hogy ezekben a „homo-” előtagnak semmi köze az ugyancsak latin eredetű, „ember” jelentésű főnévhez.
Beszéljünk az agglomerációs övezetről is
Az itt felsoroltaknál ismertebbek azok a szavak, amelyek a települések elhelyezkedésével függenek össze, mint amilyen például az „agglomerációs övezet” is.
Ezzel a kifejezéssel egy nagyobb város és a környező települések együttesének külső területét jelölik. Itt olyan településekről van szó, amelyek közt erősek a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális kapcsolatok. Egyik legjellemzőbb vonásuk, hogy a nagyobb városok és az azokat övező helységek lakói rendszeresen ingáznak a települések között. Az agglomerációk nemcsak egyközpontúak lehetnek (mint például Budapest és környéke) hanem többközpontúak is (amilyenek például a Ruhr-vidéken fekvő városok és környékeik).
Ez a kifejezés szerencsére azok közé tartozik, amelyet nem szoktak más fogalmakkal összekeverni. Így ennél remélhetőleg továbbra sem fenyeget senkit az a veszély, hogy összetéveszti mondjuk az „agglutináció”-val, vagyis azzal a nyelvi eljárással, amelynek jegyében valaki a szavak jelentését nem elöljárókkal (például „on the street”), hanem a végükhöz ragasztott toldalékokkal („az utcán”) finomítja. Vagy ha valaki mégis, akkor csak akad olyan ismerőse, aki megmutatja neki: ha már a neten nem találja meg a Google-keresőt, akkor melyik könyvesboltban tud venni egy értelmező- vagy egy etimológiai szótárt az agglomeráció területén.
Lévai Júlia