A természetes úton elpusztult állatok agyara kevés ahhoz, hogy egy egész iparágat alapozzanak rá, ezért akik még ma is az elefántcsontból akarnak megélni, azoknak ehhez állatok százait kell megölniük. Az elefántagyar iparszerű felhasználása tehát szükségképpen veszélyezteti az afrikai elefántok életét.
Miért éppen az afrikai elefántok váltak célpontokká?
Az elefántcsontot régóta értékesnek tartják. Könnyen lehet faragni, fűrészelni, vésni vagy csiszolni, és a belőle készült szobrok vagy tárgyak egészen biztosan időt állók. Így már az egyiptomi, asszíriai, föníciai és izraeli művészetben is kiemelt helyen álltak az elefántcsontból készített tárgyak, később pedig a görög és a bizánci kultúrában is megtartották ezt a pozíciójukat. A 9-dik századtól Európa-szerte önálló ággá vált az elefántcsont-faragás. Készültek belőle ereklyetartó szekrények, házi oltárok, szenteket ábrázoló szobrok, püspöki botok, ékszerszekrények, piperetárgyak, kard- és tőrmarkolatok, kürtök, serlegek, fegyver-, és bútordíszek, esztergált és festett miniatűr képek.
| A Save the Elephants nevű szervezetet Iain Douglas-Hamilton alapította, 1993-ban. A társaságot az Egyesült Királyságban jegyezték be, de kenyai székhellyel működik. Célja az elefántok populációinak fenntartása, élőhelyeik megőrzése, a velük kapcsolatos kutatások támogatása, valamint a médiában is folyamatosan ráirányítani a figyelmet a témára. |
Kezdetben mindkét ismert elefántfaj – tehát az indiai és az afrikai is – is célpontja volt az agyarszerzésnek, ám kiderült, hogy az afrikai elefánt agyara sokkal inkább megfelel a fenti célokra. Az indiai elefántok agyarát nehezebb is volt megszerezni, mert ezek vadabbak voltak, de az agyaruk is csavartabb és puhább, így könnyebben porladó. Az afrikai, és különösen a nyugat-afrikai elefántok agyarából viszont tartós dolgokat lehetett készíteni, ráadásul ezek a fehérségüket is hosszabb ideig tartották meg.
Mikor ugrott meg ismét az orvvadászok száma?
Bár a 2010-es években 25 százalékkal csökkent az afrikai elefántok száma, a Save the elephants 2017-ben mégis optimista jelentést írt az illegális vadászatról és elefántagyar-kereskedelemről. Ekkorra ugyanis az elefántagyar-kereskedelem központjaiban, a kínai feketepiacokon mérhetően lecsökken az elefántcsont iránti érdeklődés, így az ára is elég alacsony volt.
A hvg.hu cikke szerint ennek az is az oka, hogy a kínai állam erélyesebben lépett fel az illegális kereskedőkkel szemben, és szigorú törvényekkel szabályozta az elefántcsont árusítását. A kínai hatóságok több médiakampányt is indítottak a tiltott állati termékek forgalmazásának leállítása érdekében, amelyek hatására például a népszerű cápauszonyleves is lekerült a nagy szállodaláncok éttermeinek étlapjáról. A kínai vámhatóságok külön figyelmet fordítottak az illegális elefántcsont-szállítmányok lefülelésére, és sokat sikerült is lefoglalniuk, később pedig megtiltották, hogy fel lehessen dolgozni a korábban legálisnak tartott elefántcsontból készült termékeket, és hogy kereskedni lehessen azokkal. Ettől kezdve csak az árulhatott elefántcsontból készült dísztárgyakat, aki okmányokkal tudta bizonyítani, hogy az ehhez fölhasznált anyag még az általános tiltás előtti időszakból származik.
Csakhogy akik erre szakosodtak, azok közül sokan nem akartak lemondani az elefántcsont révén megszerezhető jövedelemről, és minden módon igyekeztek kijátszani a törvényeket. Ezt megkönnyítette a számukra, hogy Hongkongban, illetve a Kínával szomszédos Vietnamban, Laoszban és Burmában egyáltalán nem voltak ilyen szigorú korlátozások. Ezért sokan ezekben az országokban folytatták az addigi tevékenységüket, mások pedig hamisított eredetigazolásokkal csapták be az ellenőröket. Mindezek következtében a 2017-es, viszonylag biztatónak látszó állapot hamar megszűnt. Az afrikai elefántokat továbbra is folyamatosan veszélyeztették az orvvadászok és az agyarakkal kereskedő üzletemberek. Az ő leleplezésük történetéből pedig lassanként egy valóságos krimi kerekedett.
Milyen módszerekkel dolgoztak a kutatók?
Azt, hogy az elefántokat ismét veszély fenyegeti, egy internetes webáruház, az eBay forgalmának elemzésekor vették észre. Az eBay egy USA-ban bejegyzett aukciós weboldal, amelyen bárki bármilyen termékét vagy szolgáltatását felkínálhatja eladásra. És bár a társaság több mint egy évtizede betiltotta a platformján az elefántcsontból készült termékek árusítását, az utóbbi időkben ennek ellenére egyre gyakrabban jelentek meg. (Erről részletesebben itt olvashatsz).
| Bár az állatkertek nem a legideálisabb élőhelyek, amikor arról hallunk, hogy az emberek egy része a természetben rendszeresen veszélybe sodor fajokat, olyankor mégis fontossá válnak az állatok mesterségesen létrehozott otthonai. A Nyíregyházi Állatparkban 2018 júniusában született afrikai elefántborjút például biztosan nem fenyegeti majd az a veszély, hogy megölik az agyaráért. Neki egyébként a látogatók javaslatai alapján adtak nevet: Kimaninak hívják, ami szuahéli nyelven szépet és édeset jelent. (Kép forrása) |
Ez a helyzet egyértelművé tette, hogy ha meg akarjuk állítani a folyamatot, mindenképp fel kell térképezniük az emögött álló kereskedelmi hálózatot vagy hálózatokat. Ennek érdekében felállt egy különleges kutatócsoport, amelyben a Kent Egyetem Durrell Konzervációs és Ökológia Intézetének tudósai és a bűnüldöző szervek ügynökei közösen dolgoztak a feladaton.
A kutatás során a kriminalisztika, a hálózatkutatás és a biológia eszközeit egyaránt fel kellett használniuk ahhoz, hogy feltárják a résztvevőket és bizonyítékokat is rögzítsenek. Olykor olyan, gyakorlatilag rendőri feladatokat is el kellett végezniük, mint a telefonok lehallgatása, vagy a pénzügyi nyilvántartások és szállítási dokumentumok átvizsgálása.
Munkájuk eredményeit 2022. február 14-én tette közzé a Nature Human Behaviour folyóirat egy hosszú cikkben, amelyet azután sokan idéztek. Magyarul például itt is olvashatsz róla, illetve itt is.
A tanulmány legfontosabb állítása az, hogy a csempészett elefántcsont nagy része mögött egy kis méretű hálózat áll: gyakorlatilag három csoport dolgozik össze, ám az ő köztük lévő kapcsolatok rendkívül szorosak. A működési terepüket végül kevésbé az ő mozgásuk, hanem az agyarak rokonsági vizsgálatával tudták pontosan feltérképezni. Ehhez azok az elefántagyarak szolgáltatták az alapot, amelyeket az afrikai kontinensen zajló csempészet során foglaltak le.
A kutatók több mint 4000 afrikai elefántagyar DNS-ét (örökítőanyagát) vizsgálták meg. Ezek összesen tizenkét országból származtak, az Atlanti-óceánon fekvő Elefántcsontparttól az Indiai-óceánon fekvő Mozambikig. A tesztelések eredményei alapján pedig pontosan beazonosították, hogy melyik agyar melyikkel áll rokonságban, és hogy ezek mely területekről származnak. Így végül kirajzolódott azoknak az utaknak a hálózata is, amelyeken ezeket az agyarakat szállították.
Ebből pedig az derült ki, hogy a csempészek 2011 és 2014 között, nagy valószínűséggel egymással szorosan összedolgozva három afrikai kikötőből: a kenyai Mombasából, az ugandai Entebbéből és a togói Loméból indították útnak a szállítmányokat Kina és a környező országok feldolgozói felé. És mint az egyik kutató elmondta, emellett ezek az adatok azt is jelzik, hogy az orvvadászok valószínűleg ismételten – évről évre – visszatérnek ugyanahhoz az elefánt populációhoz, és ezután ugyanaz a bűnözői hálózat szerzi be és csempészi ki az agyarakat konténerhajókon Afrikából.
"Ez a bűnözői stratégia megnehezíti a hatóságok számára ezeknek a szállítmányoknak a nyomon követését és lefoglalását, mert óriási nyomás nehezedik rájuk, hogy nagy mennyiségű konténert gyorsan átvigyenek a kikötőkön" – tette még hozzá a szakember. Ugyanakkor az általuk feltárt összefüggések sokat segíthetnek abban, hogy a bűnüldöző szervek megtalálják az orvvadászokat, és rajtuk keresztül a bűnszervezetek csúcsáig is eljussanak. És mivel most már ismerik azokat a pontokat, ahol a bűnhálózat tagjai összegyűjtik és kiviszik az országból az elefántcsontot, jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy hamar fel is számolják magát a hálózatot, és ezzel biztosítják az elefántok számára a békés és zavartalan életet.
Lévai Júlia
Babilon Kiadó webáruház – Mi MiCSODA, LOGICO, Mágikus állatok iskolája, babakönyvek, ismeretterjesztők és regények gyerekeknek. Kiadói kedvezmények.