Mit jelent a fejlesztés és fejlődés? Hogyan ismerje fel a szülő, hogy a gyermek még nem iskolaérett? Cikksorozatunkban fejlesztőpedagógus szakértőink a gyerekek fejlődésével kapcsolatos kérdésekre válaszolnak. Perger Katalin és Farkas Attiláné Katalin a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanítói. Közösen dolgozták ki és állították össze a LOGICO Piccolo Betűvadász, Számvadász és Jelvadász kártyacsomagok anyagát.
Mit jelent a fejlesztés és fejlődés?
A képességek kialakulásának megvan az optimális ideje. Az egészséges, ép intellektusú gyermek ingerekben gazdag környezetben, elegendő mozgási- és játéklehetőség biztosításával, normális ütemben fejlődik, amit siettetni nem szabad. A fejlődés különböző területei nem azonos módon és időben érnek be. Bizonyos életkorban, bizonyos területek intenzívebben fejlődnek. Ha ebben a szenzitív szakaszban biztosítjuk a környezeti támogatást, a képességek és a részképességek megfelelően fejlődnek.
Vannak ún. fejlődési csomópontok, amikor ezek a részképességek, képességek egységet mutatnak, összeérnek. Ilyen például az iskoláskor kezdete, vagyis az iskolaérettség.
Az óvodáskorban tehát fontos a megelőző fejlesztés, ami tulajdonképpen a fejlődés töretlen biztosítását jelenti. Később sokkal több idő és energiaráfordítással történhet csak meg a lemaradás korrigálása.
Korrekciós fejlesztésről általában iskoláskorban beszélünk, amikor a normál ütemű fejlődésben valamilyen lemaradás tapasztalható. Az óvodáskor vége felé azonban már mutatkozhatnak részképességbeli elmaradások, amelyeket az óvónők és a velük kapcsolatban lévő szakemberek időben felfedezhetnek. Ekkor a probléma okának feltárása után egy nagyon tudatosan és tervszerűen felépülő fejlesztőmunkával próbálják behozni a lemaradást.
Mi az egészséges beszédfejlődés menete?
A beszéd fejlődésének meghatározott szakaszai vannak, amelyeken minden kisgyermek átmegy. Ezeket átugrani, kihagyni, vagy éppen a fejlődést erőltetni, siettetni nem lehet.
Nagyobb szakaszok:
- a gügyögés, gagyogás időszaka,
- az utánzás korszaka,
- a beszéd megértésének szakasza,
- a beszéd önálló fejlődésének időszaka.
A normál beszéd kialakulásának feltétele az ép hallás, az ép beszédszervek, az ép idegrendszer és a minta, azaz a beszélő környezet. A beszéd észlelése, megértése a halláson alapul, a beszédprodukció pedig a beszédszervek működésén. A fejlődés során fokozatosan kialakul az anyanyelvi percepciós bázis, az a hangrendszer, amelyen az anyanyelv szól.
Háromévesen már gyors ütemben fejlődik a kisgyermek szókincse, megérti az instrukciókat, és egész mondatokkal érteti meg magát. Azonban ha ekkor még nem beszél, megkésett beszédfejlődésről van szó, és ebben az esetben szakember segítsége szükséges.
Négyévesen már a nyelvtani formák, szabályok is kialakulnak. Az iskolakezdésre már eljutnak a magyar beszédhangok egyértelmű felismeréséig, ezáltal képessé válnak a magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetésére.
A gyermek a beszédét tehát a környezetétől veszi át, mégpedig olyan formában, ahogyan azt hallja. Ezért rendkívül fontos a tiszta, szép beszéd és a mesélés, mely által gazdagodik a szókincse, és a belső kép kialakulásával fejlődik a fantáziája is.
Hogyan ismerje fel a szülő, hogy a gyermek még nem iskolaérett?
A szülők általában már a nagycsoportban tájékoztatást kapnak az iskolaérettség kritériumai felől. Érdemes ezeket megszívlelni és a nyáron kicsit felkészülni az iskolára. Ha azonban csak szeptemberben derülnek ki a hiányosságok, minél hamarabb vegyük fel a kapcsolatot az iskolában vagy a nevelési tanácsadóban a fejlesztőpedagógussal. A testi, fizikai adottságokon természetesen nem tudunk változtatni: a testarányokat, a testmagasságot nem növelhetjük, a fogváltást sem sürgethetjük, stb. Segíteni tudunk viszont az értelmi képességek és a szociális készség területén.
A következőkre figyeljünk:
- Tud-e gyermekünk legalább 15 percig egy adott dologra célirányosan koncentrálni, nem terelik-e el a figyelmét "zavaró" körülmények?
- Kialakult-e biztosan a jobb illetve a bal kéz használata?
- Van-e már a mennyiségekről fogalma (több, kevesebb, ugyanannyi), tud-e tárgyakat különböző tulajdonságok (forma, szín, méret) alapján csoportosítani?
- Meg tud-e jegyezni rövidebb mondókákat, verseket?
- Érthetően, tisztán beszél-e?
- Tud-e kapcsolatot létesíteni a vele egykorú társaival?
- Képes-e a közös játéknál, feladatok megoldásánál az együttműködésre?
- Képes-e önmagát fegyelmezni, mozgási ingereit féken tartani?
- Képes-e önállóan öltözködni, cipőt fűzni, késsel és villával étkezni?
Ha felismerjük a problémát, nem kell kétségbe esni, mert az iskolakezdést követő hetekben elkezdett fejlesztéssel még sokféle hiányosságot lehet korrigálni.