Ennek címe Az óceán, ami jelzi, hogy Attenborough ezúttal a Föld nagy vizeiről mesél. És abból, hogy ennyi idősen még dolgozik, azt üzeni, hogy benne soha nem fog kihunyni a Föld bejárásának és a természet állandó megfigyelésének szenvedélye, amely már kisgyerekként is hajtotta őt. (A film hátteréül szolgáló könyvének Az óceán, földünk utolsó vadonja a címe.)
A kőgyűjteménytől a BBC produceri székéig
David Attenborough Isleworth-ben született (ma ez Nyugat-London része), 1926. május 8-dikán. A család három fia közül ő volt a középső. Később, amikor a II. világháború idején a szülei a nácik elől menekülő gyerekeket fogadtak örökbe, két kislánnyal bővült ki a testvérei köre.
Ő maga abban különbözött a kortársaitól, hogy már kiskorától kezdve a kövületek, az ásványok és az állatok érdekelték a legjobban. Jellemző rá, hogy hétéves korára olyan komoly kőgyűjteményt hozott össze, amit a felnőttek is megcsodáltak.
| A harminc éves Attenborough, aki akkor még épp a siker kapujában állt. (Kép forrása) |
Azt, hogy ezzel valóban érdemes komolyabban is foglalkoznia, egy fiatal régész, a később ismertté vált Jacquetta Hawkes is megerősítette benne, amikor megcsodálta a gyűjteményét. Ugyanilyen fontos ösztönzést adott a számára az is, hogy egy alkalommal az egyik lánytestvérétől egy olyan borostyánt kapott ajándékba, amely jól láthatóan egy őslény maradványait zárta magába. Ez a kövület ötven évvel később az Amber Time Machine (A borostyán időgép) című műsorának a főszereplőjévé vált.
Nyolc-tíz éves korában már tudatosan pallérozta ezirányú műveltségét. Így például 1936-ban az akkori legnevesebb természetvédő, Archibald Belaney előadására is elment, a leicesteri De Montfort Hallba, ahová az egyik testvére, Richard is elkísérte. Az előadás mindkettőjükre igen nagy hatással volt, később pedig barátság is szövődött köztük és az előadó között. Richard a filmrendezői szakmát választotta, és 1999-ben ő rendezte meg Belaney életrajzi filmjét, Grey Owl (Szürke bagoly) címmel.
David a középiskola után, 1945-ben ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Clare College-be, ahol geológiát és állattant tanult, és meg is szerezte a természettudományi diplomát. 1947-ben besorozták a királyi haditengerészethez, amelynek kötelékében két évet töltött Észak-Walesben és a Firth of Forth-nál. 1950-ben Jane Elizabeth Ebsworth Oriellel családot alapítottak. (Két gyermekük közül Robert követte az apja szakmáját, és a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem régész- és antropológia iskolájának bioantropológiai főelőadója lett. Lányuk a pedagógusi pályát választotta.)
Kezdetben Attenborough gyerekeknek szóló, ismeretterjesztő tankönyvek szerkesztésével foglalkozott egy kiadónál, ez a munka azonban sem az általános kíváncsiságát, sem a mozgékonyság iránti vágyát nem elégítette ki. Ezért Nagy-Britannia, majd később a világ egyik legnagyobb és legnevesebb műsorszolgáltatójánál, a BBC-nél (British Broadcasting Corporation) keresett állást. Először elutasították a jelentkezését, ám a benyújtott önéletrajza hamarosan a cég egy újonnan induló, tényközvetítő szolgálata, a Talks vezetője, Mary Adams kezébe került.
| A képen az Attenborough-hangyászsün egy múzeumi példányát látjuk. A fajt eddig kizárólag egyetlen egyed alapján ismeri a tudomány, amelyet 1961-ben fedeztek fel Új-Guinea szigetén. Ennek méretei arra utalnak, hogy ez a legkisebb faj a Zaglossus nemből, és leginkább a rövidcsőrű hangyászsünhöz áll közel. Feltételezések szerint éjszakai életmódú faj, amely nappal egy odvas fában vagy egy maga ásta járatban alszik. További részleteket itt olvashatsz még róla. |
Adams felajánlott a számára egy három hónapos képzést, amelyre már csak azért is szüksége volt, mert hiszen ahogyan akkoriban még a társadalom többsége, úgy ő is azok közé tartozott, akik még életükben nem láttak egyetlen tévéműsort sem. A tanfolyamon Attenborough a műsorkészítés minden mozzanatát kitanulta, így 1952-től a BBC fizetett munkatársa lett.
Ez azonban ekkor még nem jelentette azt, hogy a kamerák elé is állhatott. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a részleg vezetője, Adams szerint túl nagyok voltak a fogai. Később persze kiderült, hogy ha valaki érdekesen beszél, akkor a nézők nem a fogait vagy más furcsaságait nézik. Attenborough ilyen irányú tehetsége azonban ekkor még nem derült ki.
Különféle műsorok produceri feladatait végezte ebben az időben, amelyek témája gyakran kapcsolódott a természethez. Korai produkciói közül ilyen volt például az Animal, a Vegetable, a Mineral? és a Song Hunter című műsor, de népzenéről szóló sorozatot is menedzselt. A természettudományi programokkal akkor került igazán mély kapcsolatba, amikor a három részből álló Animal Patterns című sorozatot készítették.
Kiemelten erősítette ezt a kötődését az a program is, amelynek során a Londoni Állatkertben forgattak, és igen sokféle állatot szerepeltettek. Szakértőként Julian Huxley természettudóst kérték fel, aki egyebek közt az udvarlás jellemzőit, illetve az álcázás és az aposzematizmus jelenségét mutatta be.
Ez utóbbit – vagyis az „elterelés” vagy „elrettentés” alkalmazását – különösen izgalmas lehetett filmen is látni. A kifejezést egy brit biológus, Sir Edward Bagnall Poulton vezette be, aki a természetes szelekciót tanulmányozta az állatok körében. Ő térképezte fel, hogy az egyes állatfajok milyen sokféle színnel és mintázattal igyekeznek elrettenteni a rájuk leselkedő ragadozókat, máskor pedig éppen hogy felhívni próbálják magukra az ellenkező nemű társaik figyelmét. Poulton Az állatok színei című könyvében egyúttal azt is leírta, hogy ennek igencsak nagy a jelentősége az egyes fajok fennmaradásában. A jelenség érdekessége még, hogy gyümölcsöknél is megtalálható. Egy-egy vadon termő gyümölcs erőteljes színe olykor kellemetlen ízzel vagy illattal is együtt jár, amitől a számukra nemkívánatos rovarok inkább elmenekülnek. Ilyesmit addig a szélesebb közönség filmen még aligha láthatott, így ezek sorozatok izgalmat keltettek. Mindez csak megerősíthette Attenborough-t abban, hogy akár őrá is rengeteg feladat várhat még a mozgóképes ismeretterjesztés terén.
A véletlen közbeszól
Legnagyobb szerencséjére az állatkerti forgatások egy új, szakmai barátságot is hoztak Attenborough számára: az állatkert hüllőházának kurátorával, Jack Lesterrel találták ki, hogy sorozatot készítenek az állatgyűjtő expedíciókról. Hiszen addig ilyesmiről sem igen láthattak gyakran filmeket a nézők. Elhatározásukat tettek követték, így hamarosan el is készült a Zoo Quest című sorozat, amelyet először 1954-ben sugároztak Lester színes magyarázataival gazdagítva.
Egy alkalommal azonban Lester megbetegedett, és nem tudott a kamera elé állni. Mivel Attenborough addigra már több szempontból is szakértővé vált a területen, magától adódott, hogy ő ugorjon be helyette. Ettől kezdve pedig a BBC vezetői is úgy tekintettek rá, mint nemcsak alkalmas, de sikeres műsorvezetőre. Aki pedig emellett természetesen a produceri munkáját is megtartotta.
Ugyancsak jelentős fordulatot hozott a számára az is, hogy 1965 márciusában a BBC Two vezetője lett, ami egyúttal megnövekedett adminisztrátori feladatmennyiséget is jelentett a számára. Mivel azonban az sem lett volna célszerű, ha ettől hátrányt szenvedtek volna a kutatói-műsorvezetői munkái, ezért a szerződésében egy külön záradékkal biztosították, hogy alkalmanként a programok készítését is folytathatja.
Ettől kezdve egymás után jelentek meg és arattak egyre nagyobb sikereket a filmjei. Köztük a Tanzániában forgatott, elefántokról szóló sorozat, majd 1969-ben az indonéz Bali szigetek kultúrtörténetét feltáró felvételek sora, vagy 1971-es A Blank on the Map című film, amelynek során Attenborough egy különleges nyugati expedícióhoz csatlakozott. Ennek tagjai a nyugati világból elsőként járták be Új-Guinea távoli hegyvidékének völgyeit, hogy egy számukra ismeretlen törzs után kutassanak. Magyarországon az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai című filmjei révén vált ismertté.
Sikerei nyomán Attenborough-nak már nem volt nehéz dolga új arculatot adni a BBC Two-nak, és sikerült is népszerűvé tennie a csatornát. „Hivatali ideje alatt a zene, a művészet, a szórakozás, a régészet, a kísérleti vígjáték, az utazás, a dráma, a sport, az üzleti élet, a tudomány és a természettudomány egyaránt helyet kapott a heti műsorprogramban, gyakran igen eklektikus keveréket kínáltak egy-egy estére. Az általa megrendelt programok között szerepelt /…/ a világ legrégebb óta futó labdarúgással foglalkozó műsora, valamint a később nemzetközileg is legismertebbé váló Monty Python Repülő Cirkusza” – foglalta össze róla a Wikipedia szócikke.
Munkásságát a tudomány területén is elismerték: több tucat olyan állat- és növényfajt neveztek el róla, amelyet általa ismerhetett meg a világ (ilyen például az Attenborough-hangyászsün). Emellett még a brit állami Környezetkutató Tanács antarktiszi kutatóhajója is az ő nevét viseli. (A hajó 2020 óta az Antarktisz klímáját, az ottani tengerfeneket és vizet, illetve a jégtakaró állapotát és változásait vizsgálja.)
Nem csoda, hogy a 99-dik születésnapjára egy magyar szakíró 99 olyan újítást is össze tudott szedni tőle, amit neki köszönhetünk. (A Qubit cikke itt olvasható.) És bár a cikkben ezek most nem különleges filmek részeiként jelennek meg, mégis elmondhatjuk, ritkán kerül elénk ennyi színes és izgalmas dolog, mint amennyi ebben az összeállításban.
Lévai Júlia
Babilon Kiadó webáruház – Mi MiCSODA, LOGICO, Mágikus állatok iskolája, babakönyvek, ismeretterjesztők és regények gyerekeknek. Kiadói kedvezmények.