Az előzmények
A jóga az ókori Indiában született, szorosan kapcsolódva a hindu filozófiához, valláshoz, és általában a kultúrához. Lényege, hogy pontosan kidolgozott test- és kéztartásokkal, a légzés tudatos irányításával és a lazítás-koncentrálás ritmusának kiegyensúlyozásával segítsen fenntartani a test és a lélek természetes egységét, harmóniáját. Ezzel nemcsak az állóképességet erősítheti, de akár a betegségek kialakulásának lehetőségeit is csökkentheti.
A jóga rendszereit Indián kívül évszázadokon keresztül csak nagyon kevesen ismerték, és ebben csak a 19-dik század hozott változást. Ekkor szervezték meg Chicagóban a Vallások Parlamentjét (1893), amelyen a különböző vallások képviselői gyűltek össze. A hindu vallás képviseletében egy olyan teológus beszélt, aki nemcsak a mondandójával, de a személyiségével is nagy hatást gyakorolt a jelenlévőkre, és ezzel sokak figyelmét fel tudta kelteni az indiai kultúra iránt. Ezután pedig a világ egyre több pontján ismerkedtek meg az emberek a hindu vallással, és kezdték maguk is gyakorolni a jógát.
A jóga első hírnökei
A jógával a hazai közönség először két indiai orvostanhallgató inkább bűvészmutatványnak nevezhető bemutatója alkalmával találkozott. Bhimszén Latap és Gópál Krisna a láhóri egyetemről érkeztek, és valószínűleg az 1896-os millenniumi ünnepségek miatt jöttek ide. A Jógapont nevű portál cikke szerint a két fiatalember azt demonstrálta, hogy ha az ember kellő erővel képes önmagát szuggerálni, akkor akár nyolc napon át is a tetszhalál állapotában tudja tartani magát. Ezért nyolc napra üvegkoporsóba feküdtek, és azt mondták, hogy pontosan pünkösdvasárnap, este hét órakor fognak felébredni. Ez valóban így is történt, de a korabeli közönség, köztük az eseményt rögzítő orvos számára is inkább furcsa és érthetetlen volt, ami történt, nem pedig szórakoztató vagy tanulságos. A jóga mélyebb megismeréséhez valaki másra volt szükség.
Ez az ember egy gazdag indiai uralkodó fia, Umrao Singh Sher-Gil volt (1870-1954), aki filozófiát tanult, és egyúttal szenvedélyes fotós is volt. Még Pakisztánban megismerkedett a később sikeressé vált, magyar énekesnővel, Erdőbaktay Gottesmann Mária Antóniával, akivel egymásba szerettek, és össze is házasodtak. Amikor pedig Mária terhes lett, azt kérte a férjétől, hogy térjenek haza Magyarországra, hogy itt szülhessen. Így is történt: a házaspár 1912-ben Magyarországra érkezett, ahol hamarosan megszületett első lányuk, Amrita (aki később egyébként India egyik legkiemelkedőb, modern stílusú festője lett).
Csakhogy hamarosan kitört az első világháború, és ők emiatt jó ideig nem tudtak visszamenni Indiába. Ez azonban szerencsére nem jelentette azt, hogy Umrao Singh tétlenségre volt kárhoztatva, már csak azért is, mert ott volt Mária a történész-orientalista testvére, Baktay Ervin. (Baktay Ervin szintén Gottesmann-ként született, de később, a családnak a birtokukra utaló Erdőbaktay előneve alapján a Baktay nevet vette föl.)
| A képen látható Janu Sirsana ászana a csípő, a derék és a lábak ellazításának gyakorlata. Ha valakinek nem sikerül rögtön teljesen ráhajolnia a kinyújtott lábára, akkor ezt nem is kell erőltetni: csak addig kell lemenni, amíg jól esik, viszont ott hosszan kitartani a pózt. (Kép forrása) |
Umrao kitartóan tanította a sógorát szankszritül, sokat mesélt neki az indiai kultúráról és vallásról, Baktay pedig igyekezett hozzásegíteni őt, hogy ezt a tudását tanítóként is kamatoztatni tudja. A legcélszerűbbnek a jógaoktatás látszott. Ezt sikerült is elindítani, és mivel Umrao nagy szakértelemmel rendelkezett, hamarosan egyre többen jártak hozzá az órákra. Ekkor még elsősorban a művészvilág tagjai érdeklődtek a jóga iránt, tehát színészek festők és írók jártak hozzá. Hamarosan azonban szélesedni kezdett a jógázók köre, miközben további hozzáértők is megjelentek a színen. Így amikor a házaspár a háború után, 1920-ban visszamehetett Indiába, az Umrao által meghonosított jóga-kultúra már biztos talajon virágozhatott tovább.
Tizenkét év elteltével, 1939-ben jelent meg az első magyar jógakönyv, amelyet dr. Weninger Antal (1902-1993) írt, és amely hosszú ideig az egyik legfontosabb és legnépszerűbb könyv volt, a témában. A címe: A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja. Emellett ő írta a Az idő partján. Jóga és személyiség című könyvet is, amelyet tankönyvnek szánt, de végül ezt a politikai helyzet változásai megakadályozták. Könyvei azonban ettől függetlenül hosszú évtizedeken át sokak polcán ott volt, akkor is, amikor a Rákosi-rendszer idején (1948 és 56 között) csak illegálisan, magánlakásokon lehetett a jógát oktatni, illetve foglalkozásokat tartani belőle.
Egy megpróbáltatásokkal teli, de minden bajt kiálló vállalkozás
A harmincas évek végén újabb fiatal férfi érkezett, Indiából: Selvarajan Yesudian (1916-1998, ejtsd: Szelvarádzsan Jeszudián) és lépett be a jóga terjesztőinek tagjai közé. Ő 1937-ben jött Magyarországra, azzal a céllal, hogy a budapesti orvosi egyetemen tanuljon.
Ittléte idején tökéletesen megtanult magyarul, és első könyvét, az 1941-ben megjelent Sport és jóga című művét már magyar nyelven írta. Ez egyébként feltűnően nagy sikert aratott: ötezer példányban megjelent első kiadását három hónap alatt elkapkodták. Ekkor azonnal elindították az utánnyomását, amelynek során a könyv tizennyolc hónapon belül eljutott a kilencedik kiadásig. Sikerébe az is belejátszhatott, hogy a szerző meggyőző módon ötvözte benne a keresztény szemléletmódot az indiai egészségmegőrző és meditációs hagyományokkal.
Yesudian életében szintén egy véletlen határozta meg, hogy a könyvírás mellett még milyen szerepe legyen a jóga terjesztésében. Az egyetemen találkozott egy olyan művésszel, aki a zongorázás és a szobrászat mellett a keresztény és hindu bölcselet területén is otthonosan mozgott, és mint elismert művész, szoros kapcsolatot tartott fenn a szellemi élet kiemelkedő tagjaival, Baktay Ervinnel is. Ő Haich Erzsébet volt (1897-1994), aki már régóta tervezte, hogy tesz valamit a hindu kultúra és a jóga erőteljesebb terjesztéséért.
A Yesudiannal való ismeretsége pedig szerencsésen megerősítette ezt a törekvését. Hamarosan eldöntötték, hogy közösen indítják be az ehhez szükséges programokat, és még ugyanabban az évben, tehát 1941-ben megalapították Európa első jógaiskoláját. Együttműködésük, közös munkájuk egy életre szólt: a következő 55 évet megszakítás nélkül együtt töltötték, egészen Haich Erzsébet haláláig. Iskolájuk a következő háborút is túlélte, ám az 1948-49-es rendszerváltás, amely a Rákosi-féle bolsevik diktatúrát hozta, kettétörte a magyarországi pályafutásukat. Az uralkodó ideológia szerint ugyanis minden olyan filozófia, amely bármilyen módon is kapcsolódott a valláshoz, istenhithez, vagy egyszerűen csak a transzcendencia gondolatához, károsnak, ellenségesnek minősült, ezért betiltották azt a jógát is, amely pedig egyáltalán nem igényelte az intenzív vallásos átélést: alapvetően az elmélyülésre épült.
Ekkor Haich Erzsébet és Yesudian kénytelen volt elhagyni az országot. 1948 után Zürichben telepedtek le, és ott vezették tovább az iskolájukat, a magyar jógázni vágyók helyett immár a svájciak egészségmegőrzését segítették. És bár 1956 után fokozatosan javult a helyzet, s a nyolcvanas-kilencvenes évekre már teljesen szabadon lehetett jóga-órákra járni, ők már soha többé nem jöttek vissza, hogy itt folytassák a tevékenységüket. Mindketten a svájci Zürichben haltak meg.
Lévai Júlia
Babilon Kiadó webáruház – Mi MiCSODA, LOGICO, Mágikus állatok iskolája, babakönyvek, ismeretterjesztők és regények gyerekeknek. Kiadói kedvezmények.