Mi valójában a pulzus?
Az orvos gyakran kezdi azzal a vizsgálatot, hogy megfogja betege csuklóját, és figyelmesen számolni kezd. Ilyenkor a hüvelykujjával megkeresi azt a pontot, ahol érezhető a beteg verőérének pulzálása (magyarul a lüktetése), és ennek – vagyis a pulzusának – a gyorsaságából igyekszik megállapítani, hogy kell-e lázzal is számolnia.
| Legkönnyebben a csuklónkon tapintható ki a pulzusunk, amely a vérkeringésünk és a testhőmérsékletünk állapotát is jelzi. (Kép: Pia von Lützau, Wikimedia) |
Amikor ugyanis felszökik a láz, vele együtt a szívünk és ezzel együtt a pulzusunk is gyorsabban ver. (A folyamat mögött az agyban lévő hipotalamusz áll, amely a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg megváltoztathatja. Amikor ugyanis túl sok kórokozó kerül a szervezetbe, az ezek ellen védekező fehérvérsejtekből pirogén szabadul fel, amely aktivizálja a hipotalamuszt, és az magasabb hőmérsékletet „vezényel” a szervezetnek. Ennek fenntartására a vérkeringésnek fel kell gyorsulnia, és ettől lesz a pulzus is szaporább.)
A pulzus nem egyéb, mint az artériáknak – magyarul: verőereknek – a szívveréssel megegyező, periodikus lüktetése. (A szó, ahogyan a pulzálás is, a latin pellere, pulsum = üt, lök igéből ered.) A pulzus tehát a szív percenkénti összehúzódásait jelzi a számunkra. Ez az összehangoltság nem mindig áll fenn: bizonyos esetekben a pulzus verése eltérhet a szívtől, de ez ilyenkor mindig súlyos problémát jelez.
A pulzálás attól jön létre, hogy a szív kamráinak összehúzódása vért pumpál a nagy és kis vérkörbe. Ez a szisztolé nevű szakasz (az összehúzás jelentésű görög szóból), amelynek során megnő a nyomás az artériákban. Ez vonul végig hullámként a verőerek ágain, és ennek lökése tapintható ki bizonyos pontokon pulzusként. (A pulzus tehát a hiedelmekkel ellentétben nem a konkrét véráramlás jele.) A szisztolés szakaszt a kamraizomzat elernyedése követi, a terület ennek ideje alatt töltődik fel vérrel. Ez a diasztolés szakasz (a tágulás jelentésű görög szóból). Ekkor az artériákban levő vér nyomása csökken. A vérnyomás mérésekor ezt a két aktuális nyomásértéket állapítjuk meg.
A pulzust nemcsak a csukló külső részén, hanem a nyak oldalán, a térdartérián, a karizmon, a lábfejen és a combverőéren is ki lehet tapintani.
Az ember pulzusa normális körülmények között percenként 65-85 verés közé tehető. A pulzus szaporasága a kortól és a nemtől is függ. A csecsemőké, kisgyerekeké például gyorsabb, és általában a nőké is az, de előfordulhat, hogy a hivatásos sportolóké szintén rendszeresen szaporább a többiekénél.
| A kutatók egy tapadókorongokkal fölerősített műszerrel mérték egy kék bálna szívritmusát, úszás közben. A bálna szívverése egyébként is meglehetősen alacsony, de amikor lemerül a mélybe, extrém módon képes lelassulni. Így a szívének sokkal kevesebb munkát kell végeznie ahhoz, hogy fenntartsa a vérkeringést az alacsonyabb hőmérsékletű, ám nagyobb nyomású víz közegében. (Kép: Alex Boersma) |
A pulzus szaporasága azonban nemcsak egy átmeneti változásra, hanem annál súlyosabb helyzetekre is utalhat. Ha például valakinek a pulzusa nyugalmi állapotban vagy láz nélkül is folyamatosan gyorsabban ver percenként száznál, akkor az már a tachycardia kóros állapotára utal, és sürgős beavatkozást igényel. Ugyanígy az is, ha hatvannál alacsonyabb a pulzus. Ilyenkor bradycardiáról beszélünk, ami például kihűlés esetén jelezheti az életveszélyes állapotot.
A szív állapotát általában az elektrokardiográfiával (EKG) végzett vizsgálattal mérik, de a különböző testrészeken mért pulzusszám is utalhat a súlyosabb érrendszeri elváltozásokra. Mindez természetesen az állatokra nézve érvényes, ám a jó diagnózishoz mindenképp ismerni kell, hogy mennyi a szóbanforgó állat saját, jellemző pulzusszáma. A kistermetű kutyák és macskák pulzusa például alapszinten 80-120, a nagytestű kutyáké 60-120 percenként. De ahogyan az embernél, úgy a kutyáknál-macskáknál is gyorsabb a fiatalok és a vemhes állatok pulzusa.
Mint a 24.hu egyik cikkében is olvasható, vannak, akik azt is kiszámolták, hogy hányat ver a különböző fajok tagjainak szíve az egész életük során. A dolog persze attól is függ, hogy mennyi ideig él az egyed, és a számolásoknál nyilván a fajra jellemző átlagéletkorból indulnak ki. Mint a cikk szerzője, Ughy Márton némi humorral megjegyzi: hiába, hogy például a csirke szíve a normál másfél évtizedes élettartama alatt 2,17 milliárdszor dobban meg, és ezzel ő jár a legközelebb az emberhez (akinek 70 év alatt 2,21 milliárd szívverés jut), mivel a húsának népszerűsége miatt általában nemhogy 15 évig, de 15 hónapig sem él, ezzel a rekordjával bizony nem megy sokra szegény.
A többi állat a méretétől függetlenül az egymilliárd szívveréshez közelít.
A cikk összehasonlító táblázatot is közöl, amelyből jól látható, hogy melyik élőlénynek átlagban hány szívverés jut az életben, és hogy a hírekbe most bekerült bálna általában is a lassú szívverésű élőlények közé tartozik.
|
Átlagos |
Súly |
Szívverés |
Élettartam |
Szívverés/Élet |
|
Élőlény |
(gramm) |
(/perc) |
(év) |
(milliárd) |
|
Ember |
90 000 |
60 |
70 |
2,21 |
|
Macska |
2 000 |
150 |
15 |
1,18 |
|
Kistestű kutya |
2 000 |
100 |
10 |
0,53 |
|
Közepes kutya |
5 000 |
90 |
15 |
0,71 |
|
Nagytestű kutya |
8 000 |
75 |
17 |
0,67 |
|
Hörcsög |
60 |
450 |
3 |
0,71 |
|
Tyúk |
1 500 |
275 |
15 |
2,17 |
|
Majom |
5 000 |
190 |
15 |
1,50 |
|
Ló |
1 200 000 |
44 |
40 |
0,93 |
|
Tehén |
800 000 |
65 |
22 |
0,75 |
|
Disznó |
150 000 |
70 |
25 |
0,92 |
|
Nyúl |
1 000 |
205 |
9 |
0,97 |
|
Elefánt |
5 000 000 |
30 |
70 |
1,10 |
|
Zsiráf |
900 000 |
65 |
20 |
0,68 |
|
Bálna |
120 000 000 |
20 |
80 |
0,84 |
(Forrás: Kottke)
Aki rosszra készül, azt elárulhatja a szívverése
A szívverés mérhetősége természetesen nemcsak az egészségügyet, hanem a politikát is érdekli. Ma már olyan eszköz is létezik, amely nagyobb távolságból, sőt falakon át is képes érzékelni a szívverést. Ezt az amerikai hadseregnél fejlesztették ki, védelmi célból. A készülék az EKG módszerével működik, de több méteres körben is képes lehallgatni a szívverést. Ez fontos lehet például olyankor, amikor sejthető, hogy valaki rossz szándékkal rejtőzött el egy fal mögött vagy egy másféle rejtekhelyen.
De abban az esetben is használható, ha egy személy a tömegben igyekszik elvegyülni, és ott készül valamire. Ha a hatóságok gyanút fognak és folyamatosan figyelik a szívverését, annak változásaiból esetleg kiderülhet, hogy közel jár-e már a terve megvalósításához, hiszen olyankor az embernek a stressztől felgyorsul a szívverése. Emellett a tudósok szerint a szívünk elektromosan mérhető aktivitása olyan egyedi biometrikus adatot biztosít rólunk, mint amilyen az ujjlenyomatunk vagy szivárványhártyánk.
Az ilyen és ehhez hasonló készülékek tehát a bűnüldözésben hasznosak lehetnek, ha önmagukban természetesen nem is oldhatják meg a bűnügyeket. De hát azokat eddig is inkább a higgadt és nyugodt szívverésű nyomozók szokták megoldani.
Lévai Júlia
Babilon Kiadó webáruház – Mi MiCSODA, LOGICO, Mágikus állatok iskolája, babakönyvek, ismeretterjesztők és regények gyerekeknek. Kiadói kedvezmények.