A Könyvhétre jelenik meg Margit Auer Mágikus állatok iskolája című sorozatának első két kötete. A szerzőt Németh Eszter kérdezte.
A sorozat német nyelven a hetedik kötetnél tart. Milyen érzés, hogy a sorozat még egy nyelven is elindul?
Egyszerűen hihetetlen! Görögországban és Törökországban épp most jelent meg az első kötet. Most Magyarországon jön, aztán Spanyolországban és Japánban. Amikor három éve elkezdtem a történeten gondolkodni, lehetetlennek tartottam volna. Az elképzelés, hogy valahol Magyarországon egy gyerek lefekvés előtt a könyvemet olvassa, büszkeséggel tölt el. Boldog vagyok!
A gyerekek a nehézségeikhez passzoló állatot kapnak. Mi alapján dönti el, hogy melyik problémához melyik állatot rendeli?
Az állat karakterének muszáj a gyerekéhez passzolnia. Nem véletlen, hogy az okostojás Ida a ravasz rókát, Rabbatot kapja. Vagy az álmodozó, lassú Benni a szintén álmodozó, lassú teknőst, Henriettát. Ez egyenes úton elvezeti az olvasót a kérdéshez. Milyen állat passzol hozzám? A szülők, akik a gyerekeikkel együtt olvassák a könyvet, mesélik, miféle csodálatos családi beszélgetésekbe torkollik a felolvasás.
Az osztályba 24 gyerek jár. Minden gyerek kap majd mágikus állatot?
Naná! Ismét kap egy lány és egy fiú mágikus állatot, épp a nyolcadik kötet ötleteit latolgatom ugyanis. Először Mr. Morrison üzenete érkezik, aztán ő maga az omnibusszal, átadni az állatokat. Egy denevér, egy krokodil, egy csimpánz, egy fóka – Miss Cornfield osztályterme kötetről kötetre lesz egyre jobban tele. Hogy Leonie a végén tényleg megkapja-e az áhított pónit, amire a kezdetektől vágyik, azt azért nem árulom el.
A gyerekeknek gyakran van képzelt barátja vagy háziállata. Az Ön mágikus állatai is ilyesfélék. Mit gondol, miért van szükségük rájuk a gyerekeknek?
A legfontosabb, hogy a gyerekeknek legyen valakijük, akiben megbízhatnak. Ez lehet egy barát, fiú- vagy lánytestvér – vagy akár egy mágikus állat. A világon egy gyereknek sem szabadna magát elhagyatottnak éreznie! Mindenkinek szüksége van valakire, akire támaszkodhat.
Philipp Pullman Az úr sötét anyagai trilógiájában hasonló a gyerekek kapcsolta az állatokkal (daimón). Hatással volt a sorozatára?
Furcsamód újra és újra megkapom a kérdést, de nem látok összefüggést a két könyv között. Sőt, fanatsy-t sem szívesen olvasok. Azok a véget nem érő tájleírások… Pullmannt az után olvastam, hogy elkezdtem a Mágikus állatok iskoláját. Persze, ott is beszélgetnek a gyerekek a daimónukkal, de a Pullmann-kötetek díszlete sokkal kegyetlenebb és félelmet keltőbb, mint az enyém. Nekem fontos, hogy a történeteim az olvasóim hétköznapjaiból eredjenek: az iskolából, az otthonból, a közvetlen környezetükből. A kalandok várnak mindenütt!
Három fia van. Vannak háziállataik is?
Van egy Camillo nevű macskánk, amikor kicsik voltak a gyerekek, az ágyba is magukkal cipelték a macskát. Ott sutyorogtak vele a dolgaikról. Ilyenkor meglódul az írói fantázia: hű, milyen kúl lenne, ha az a macska beszélni tudna!
Felbukkan a könyveiben Camillo?
Nem. De az író-olvasó találkozókon mindig megkérdezem a gyerekeket: milyen állatot szeretnél? Ilyenkor aztán záporoznak a válaszok: tehenet, kecskét, leopárdot, kiskutyát, tengerimalacot. Elraktározom a válaszokat, talán felbukkan valamelyik egy későbbi kötetben.
A gyerekirodalomban időről időre megjelennek az állatok és gyerekek kapcsolatát tematizáló könyvek. Van ezek közül kedvence?
Hans Limmer Mein Esel Benjamin című könyve az első, amire vissza tudok emlékezni. Kislánykoromban gyakran lapozgattam, és egy Benjáminhoz hasonló szamarat szerettem volna. De természetesen akkor is izgultam én is, amikor Juharfalvi Emil megmentette a malacát.
az én gyerekeimnek pedig a Pettson és Finduszt olvastam. Finduszt, aki kirángatja a magányos Pettsont a letargiájából.
Mik az olvasói visszajelzések?
Rengeteg emailt és levelet kapok. A gyerekek további kötetekre áhítoznak, a szülők pedig beszámolnak arról, milyen jó szórakozás volt a felolvasás. Gyakran megkérdezik ki a kedvenc állatom a sorozatból (Eugénia, a denevér). Nemrég írt nekem egy berlini festőnő, hogy a vonat étkezőkocsijában szórakoztatta felolvasással a gyerekét, és a végén az egész kocsi hallgatózott. Hát nem csodálatos?!
Épp turnézik. Mik a további tervei?
Rengeteget utazom német és svájci iskolákba. Ősszel néhány gyerekkönyves fesztiválon is tartok felolvasást, és a Frankfurti Könyvvásáron is. Aztán három hónapnyi szünet jön. A téli hónapokat írásra használom, hiszen az olvasóim már várják a Mágikus állatok iskolája újabb kötetét!
Várjuk mi is! Köszönöm!
A német nyelvű interjú.
Az interjút Németh Eszter (Könyvmutatványosok) készítette.